2014. január 27., hétfő
2014. január 26., vasárnap
Műhelyhét: Kelenvölgyi Művelődési Ház kertje - ötletpályázat
Mivel én nem mentem Hollandiába, ezért az MSc Kert szakirányosokkal töltöttem a műhelyhetet.
2014. január 15., szerda
Egy kis visszatekintés 2012 - Év junior tájépítésze pályázat
Inspiráció: sólyom és szőlő
Idézet egy somlói mondából: „A somlai szőlők és gyümölcsösök őrzésére a tulajdonosok pásztorokat
fogadtak fel. A termést sikerült is megvédeni földi kártevőktől, nem úgy a
seregélyek és a Róka-hegy bozótos tetején tanyázó rigók ellen. Hasztalan volt
minden durrogtatás, kerepelés, parittyázás. A kár napról napra nagyobb lett.
Mikor az elkeseredés a legmagasabb fokra hágott, váratlan segítség érkezett a
természet jóvoltából. A hegy szikláiban
tanyázó hollók és sólymok, amikor látták az emberek hiábavaló erőlködését, hogy
meghálálják, amiért évszázadokon át senki nem háborgatta őket, elhatározták,
hogy ők fogják megvédeni a termést. Ettől kezdve nap nap után már korán
hajnalban megkezdték a felügyelő munkát. Villámgyorsan keringtek a hegy körül
és lesték, hogy hova csapjanak le. Amire ember nem volt képes, azt pár nap
alatt megvalósították: elűzték a kártékony madarakat.“
A sólyom a magyarság ősi jelképe, szent madara. A magyar
mondakörben többször felbukkan, vezeti és kíséri útján a magyar népet. (Pl. Emese álma; a Honfoglalás mondaköre.) A
sólyom a bátorság, nemesség, büszkeség megtestesítője, közvetítő az ég és föld
között. Kitárt szárnyaival jelképezi a szabadságvágyat, a szebb jövőbe vetett
hitet, a felemelkedés reményét.
Szőlő és sólyom – e két motívum egybesűríti a somlói
magyar táj eszenciáját, lelkületét, gondolatiságát.
Koncepció:
piac, rendezvénytér, szőlészeti bemutatókert
A helyszínre tervezett vásárteret és szabadtéri színpadot
a területet körbeölelő, kitárt szárnyú sólymot formázó, helyi zúzott
bazaltkővel megszórt, 4 m szélességű út foglalja egységbe, amely a Somló hegy
déli oldalából is jól látható alakzatot rajzol ki. A sólyom „szárnytollait” a
Somló hegy felé tájolt, tölgyfából készült padsorok, a szárnyak csúcsa felé szőlő-sorok
rajzolják ki, rímelve az idézett mondában összefonódó szőlő és sólyom
képvilágra, egyúttal megjelenítve a Somló-vidék legfőbb kincsét. A
szőlőültetvény a Somló környéki tájfajtákat mutatja be, képes ismertetőkkel a
látogatók számára. A padsorok pihenő,- szemlélődő helyül szolgálnak, de
egyúttal szabadtéri nézőtérként is funkcionálnak. A mobil színpad felállítható
a nézőtér két szárnyán, vagy nagyobb koncert esetén középen, ekkor a középső
szabad terület „arénaként” növeli a színházi teret. A sólyom „feje” ovális központi
térként jelenik meg, bazalt kiskockakő burkolattal, középső része enyhe gyepes terepplasztikával
kidomborítva. A dombon álló zászlórudakon a somlói hegyközségek zászlói a hegy
környéki összefogást szimbolizálják. A sólyom „csőre” lehet egy nagy
bazalt-tömb, rajta emléktábla és felirat a fenti monda idézetével, illetve a
piactér létrehozását támogatók felsorolásával. Másik lehetőség, hogy a jelenleg
a terület délnyugati sarkában lévő forrásfoglalást ide áttelepítenék. A súlyom
szárnya mentén, a rendezvényteret délről lezárva helyezkednek el a piac
építményei, bennük helyet kaphat minden kiszolgáló funkció (mosdók, öltözők,
raktárak, de akár a Hegyközség hivatala is). A piac állandó standjai, asztalai
is itt, a déli mezsgyén sorakoznak, elrendezésük, méretük szabadon variálható,
bővíthető. A sólyom-sziluett belső oldalán fennmaradó gyepes szabad területek
sokrétűen használhatók a nagyobb kirakodóvásárok, rendezvények idején
(játszósarok, vásárterület-bővítés, stb.). Helyet kaphat itt a jurta-tábor is,
közel a kiszolgáló épületekhez, míg a sólymon „kívül eső” északi területek akár
sátorozó-helyül, akár nagy állat-vásárok helyszínéül szolgálhatnak. Parkolásra
a piac épületeitől délre fennmaradó területrészt érdemes kijelölni, így a
rendezvénytér nyugalmát és a somlói látképet nem zavarják a gépjárművek.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)